A leggyakoribb kérdés, ami a felvételi kapcsán elhangzik, nem az, hogy melyik iskola a legjobb, hanem hogy mikor kell nekiállni. Jó hír, hogy erre van értelmes válasz. A felvételi nem rejtély és nem szerencse kérdése, és a kezdés időpontja sem az.
Nincs egyetlen helyes dátum, ami mindenkire igaz. Van viszont három reális forgatókönyv, és mindegyikhez tartozik egy hozzá illő tanulási tempó. Ha tudjátok, melyikben vagytok, a tervezés egyszerű döntéssé válik, nem pedig szorongássá.
Fontos: a felvételi menetrend fix pontja a januári központi írásbeli, ehhez képest érdemes visszaszámolni. A pontos, az adott tanévre érvényes dátumokat minden évben az Oktatási Hivatal teszi közzé, és mindig azok az irányadóak.
Ideális kezdés: 7. osztály ősze vagy tavasza
A legkényelmesebb indulás jellemzően a hetedik osztály szeptembere és októbere, illetve a tavaszi időszak, nagyjából március és május között.
Ennek egyetlen, de nagyon fontos előnye van: ekkor még van idő az alapok rendbetételére, stressz nélkül. Nem kell egyszerre javítani a hiányosságokat és versenyezni az idővel. Az alapozás után pedig bőven marad idő a típusfeladatok begyakorlására és az esetleges hiányosságok pótlására is.
Ez az ütem különösen akkor való nektek, ha a diák nem érzi biztosnak magát a témakörökben. Ha az alapokkal van a baj, akkor a legrosszabb, amit tehettek, hogy a feladatgyakorlást kezditek el egy bizonytalan alapra építeni. Ilyenkor a korai kezdés nem túlbuzgóság, hanem pontosan a helyes lépés.
Teendők: először az alapok rendbetétele, csak utána a típusfeladatok begyakorlása, közben folyamatosan a hiányosságok pótlása.
Reális, még kényelmes kezdés: 8. osztály szeptembere
A második forgatókönyv a nyolcadik osztály szeptembere. Ez körülbelül négy-öt hónapot jelent a januári írásbeliig.
Ez az idő elegendő lehet, de két feltétellel. Az egyik a jól felépített terv, a másik a korábbi években megszerzett, megfelelő tudás. Ha ez a kettő megvan, a négy-öt hónap nem szűkös, hanem éppen elég.
Akkor válasszátok ezt az indulást, ha a témakörök ismerősek voltak, és már nem az alapokat kell felépíteni, hanem a tudást elmélyíteni és gyakorolni. Vagyis a kérdés nem az, hogy hány hónap maradt, hanem hogy honnan indultok.
Teendők: a felkészülési terv megírása mindjárt szeptemberben, majd a meglévő tudás elmélyítése és rendszeres gyakorlás.
Ha csak novemberben kezdenétek
Ez sem reménytelen helyzet, csak őszintén kell nézni rá. Novembertől még megoldható a felkészülés, de ekkor már mindenképpen intenzív tanulási rendet kell kialakítani.
Az idő hiánya konkrét árat kér: kevesebb alapozásra és kevesebb begyakorlásra marad lehetőség. Ez nem ijesztgetés, hanem annak jelzése, hogy ilyenkor a tempó nem opcionális. Ha novemberben indultok, a heti rendszerességet és a fegyelmet nem lehet később bepótolni.
Teendők: intenzív, kiszámítható tanulási rend felállítása, és tudatos döntés arról, mire jut idő és mire nem.
És a negyedikesek meg a hatodikosok?
Az eddigi három forgatókönyv a nyolcadikos felvételire vonatkozott, mert az érinti a legtöbb családot. De a központi írásbelit negyedikben (a nyolc évfolyamos gimnáziumba) és hatodikban (a hat évfolyamosba) is lehet írni, és a vizsga napja mindhárom évfolyamnak ugyanaz a januári szombat.
A jó hír: ezeknél a korosztályoknál rövidebb felkészülés is elég. A feladatlap a saját évfolyamuk tananyagára épül, ami még friss, iskolában is épp tanult anyag. Egy nyugodt, őszi kezdés (szeptember, október) jellemzően bőven elegendő arra, hogy a gyerek megismerje a feladattípusokat és időre gyakoroljon.
Két dolgot viszont érdemes tudni, mert kevés szülő számol vele:
- A jegyek korábban kezdenek számítani, mint gondolnátok. Több gimnázium a hozott pontokat a megelőző tanév év végi és az aktuális félévi jegyeiből számítja: a nyolc évfolyamosnál ez a 3. osztály év végi bizonyítványt jelenti, a hat évfolyamosnál az 5. osztályét. A dunakeszi Radnóti pontosan így számol. Vagyis mire a felkészülés elkezdődik, a pontok egy része már megvan.
- A verseny nem feltétlenül kisebb, mint nyolcadikban. A kevés meghirdetett hely miatt a túljelentkezés a korai évfolyamokon a legmagasabb: a Radnóti nyolc évfolyamos képzésén 2026-ban 20 helyre 90 első helyes jelentkező jutott. A rövidebb felkészülés tehát nem azt jelenti, hogy a tét kisebb, hanem azt, hogy az anyag közelebb van.
A pontos képleteket és a helyi számokat a pontszámításról szóló cikkben és az iskolaválasztási cikkben találjátok.
Hogyan döntsétek el, melyik a tiétek?
A választás nem életkor kérdése elsősorban, hanem a jelenlegi tudás kérdése. Két dolgot érdemes végiggondolnotok, lehetőleg együtt, szülő és diák:
- Mennyire biztos a diák a témakörökben? Ha a válasz az, hogy nem érzi biztosnak magát, akkor a hetedikes kezdés a megfelelő időpont.
- Ismerősek voltak a témakörök, csak gyakorlás kell? Ha igen, akkor a nyolcadik szeptemberi indulás is elég lehet, feltéve, hogy van mellé terv.
Érdemes ezt kimondva, őszintén megbeszélnetek. Sokat segít, ha a diák nem azt érzi, hogy vizsgáztatják, hanem hogy közösen mérik fel, hol tart. Ez az egyetlen olyan döntés a felvételi folyamatban, ami teljesen a ti kezetekben van, senki más nem határozza meg helyettetek.
Miért nem működik a kampányszerű tanulás?
A felvételire akkor a legkönnyebb jól felkészülni, ha nem kampányszerűen, hanem hosszabb idő alatt, tudatosan építkeztek. A néhány hetes hajrá azért kockázatos, mert egyszerre próbálja pótolni az alapokat és fejleszteni a rutint, holott ez a kettő nem ugyanaz a munka, és nem is ugyanannyi időt igényel.
A hosszabb felkészülésnek van egy másik, kevésbé látványos haszna is: kevesebb stresszel jár. Aki korábban kezd, annak a januári írásbeli nem egy hirtelen rászakadó esemény lesz, hanem egy régóta ismert, előre bekészített feladat.
Ez a hosszabb felkészülés valódi hozadéka: nem több munkát jelent, hanem elosztott munkát, aminek közben látszik a haladása.
Összefoglalva
Három reális kezdési időpont van, és mindhárom mögött ugyanaz a logika áll. A hetedikes indulás az alapok rendbetételéről szól, a nyolcadik szeptemberi a meglévő tudás elmélyítéséről és gyakorlásáról, a novemberi pedig már intenzív tempót kíván, kevesebb alapozással.
A kérdés tehát nem az, hogy mennyi idő van hátra, hanem hogy honnan indultok, és ehhez képest milyen tempót választotok. Ha ezt őszintén tisztázzátok, a felkészülés kiszámítható munkává válik, nem pedig versenyfutássá az idővel.