A leggyakoribb félreértés a felvételi körül az, hogy van egy egységes pontszámítás, amit mindenki használ. Nincs. A jogszabály csak kereteket ad, a tényleges képletet minden iskola maga állítja össze, tanulmányi területenként külön.
Ez elsőre bosszantónak hangzik, de valójában jó hír. Azt jelenti ugyanis, hogy ugyanaz a gyerek két különböző iskolában két különböző eséllyel indul, és ha tudjátok, melyik iskola mit súlyoz, az iskolaválasztás sokkal tudatosabb lehet.
Ami mindenhol ugyanaz
Három dolog van, ami nem iskolafüggő.
A központi írásbeli mindenhol 100 pont. Magyar nyelvből 50, matematikából 50, mindkettő 45 perc. Ugyanaz a feladatlap országosan, ezért teljesen mindegy, melyik iskolában írja meg a gyerek: az elérhető pontszám nem függ a helyszíntől.
Az írásbeli súlya nem lehet kevés. A jogszabály szerint a központi írásbelin elérhető maximális pontszám nem lehet kevesebb, mint az egész eljárásban megszerezhető összpontszám ötven százaléka. Vagyis az írásbeli mindig legalább a pontok felét adja.
A szóbeli súlya nem lehet sok. A szóbeli eredménye nem lehet több az összpontszám huszonöt százalékánál.
Ezekből következik a legfontosabb gyakorlati szabály: a hozott pontok, vagyis az iskolai jegyek, soha nem érhetik el a pontszám felét. A gyakorlatban jellemzően ennél is kevesebbet érnek.
Ami iskolánként változik
Minden más. Hogy melyik tantárgyak jegyeit számítják be, hány tanév jegyeit nézik, milyen szorzókat használnak, és mennyi az elérhető maximum.
Ez utóbbi a legfélrevezetőbb. Nincs olyan, hogy „a felvételi 200 pontos rendszer”. Van iskola, ahol 250 az elérhető maximum, van, ahol 300, és van, ahol 400. Két különböző iskola pontszáma ezért nem hasonlítható össze közvetlenül.
Nézzük egyetlen iskolán belül
A legjobb példa erre a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium, mert három képzést is indít, és mindháromnál más a képlet. Ugyanaz az iskola, ugyanaz a tanári kar, három különböző matematika.
8 évfolyamos képzés, jelenleg negyedikeseknek
| Rész | Nyers | Szorzó | Súlyozva |
|---|---|---|---|
| Hozott pontok, 3 tantárgy | 30 | 2× | 60 |
| Központi írásbeli | 100 | 2,5× | 250 |
| Szóbeli | 90 | 1× | 90 |
| Összesen | 400 |
A hozott pont csak három tantárgyból jön: magyar nyelv, irodalom és matematika, a 3. év végi és a 4. félévi jegyekből. Ez azt jelenti, hogy a harmadik osztály év végi jegyei már számítanak, amiről a legtöbb szülő nem tud.
6 évfolyamos képzés, jelenleg hatodikosoknak
| Rész | Nyers | Szorzó | Súlyozva |
|---|---|---|---|
| Hozott pontok, 6 tantárgy | 60 | 1× | 60 |
| Központi írásbeli | 100 | 2,5× | 250 |
| Szóbeli | 90 | 1× | 90 |
| Összesen | 400 |
Itt hat tantárgy számít, az 5. év végi és a 6. félévi jegyekből: magyar nyelv, irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv és természettudomány.
4 évfolyamos képzés, jelenleg nyolcadikosoknak
| Rész | Nyers | Szorzó | Súlyozva |
|---|---|---|---|
| Hozott pontok, 9 tantárgy | 120 | 1× | 120 |
| Központi írásbeli | 100 | 1,8× | 180 |
| Szóbeli | nincs | 0 | |
| Összesen | 300 |
Ez a legösszetettebb. Kilenc tantárgy jegyeit veszik figyelembe, méghozzá nem ugyanannyi tanévből:
- magyar nyelv, irodalom, matematika, történelem és idegen nyelv: 6. év vége, 7. év vége és 8. félév
- kémia, fizika, biológia és földrajz: 7. év vége és 8. félév
- digitális kultúra: csak a 8. félév
A tanulság, ami ebből következik
Tegyétek egymás mellé a három képzést, és nézzétek meg, mennyit ér a bizonyítvány:
| Képzés | Hozott pont súlya |
|---|---|
| 4 évfolyamos | 120 / 300 = 40% |
| 6 évfolyamos | 60 / 400 = 15% |
| 8 évfolyamos | 60 / 400 = 15% |
Ugyanabban az iskolában a jegyek egyszer a pontok negyven százalékát adják, máskor tizenötöt.
A gyakorlati következmény egyszerű. A négyosztályos képzésnél a bizonyítvány komolyan számít, és két rossz félév nehezen hozható be az írásbelivel. A hat és nyolc évfolyamosnál viszont az írásbeli dönt: ott a jegyek szinte csak besorolják a diákot, a különbséget a vizsga hozza.
Ezért nincs egyetlen jó válasz arra, hogy „mire készüljünk”. Ez attól függ, hova jelentkeztek.
Két dolog, ami nem pont, mégis kizárhat
A pontszám nem minden. Két olyan feltétel is van, ami a legjobb eredménnyel is kizáró lehet.
Nyelvi követelmény. Egyes tagozatokon a jelentkezéshez adott idegen nyelvi jegy vagy nyelvvizsga kell. Ha ez hiányzik, a diák a pontszámától függetlenül nem nyerhet felvételt az adott kódra.
Szóbelire való behívás. Ahol van szóbeli, oda általában nem hívnak be mindenkit. A Radnóti hat és nyolc évfolyamos képzésén például a hozott és az írásbeli pontok alapján rangsorolt legjobb 80 jelentkezőt hívják be. Aki ebbe nem fér bele, az a szóbelin már nem tud javítani.
Hol találjátok meg a saját iskolátok képletét
Egyetlen megbízható forrás van: az adott iskola saját beiskolázási tájékoztatója, amit ősszel tesznek közzé a honlapjukon. Ott szerepel tanulmányi területenként, hogy mit számítanak be és milyen szorzóval.
Amit ott érdemes megkeresni:
- mely tantárgyak jegyei számítanak, és hány tanévből,
- mekkora szorzó van a hozott ponton és az írásbelin,
- van-e szóbeli, és ha igen, kit hívnak be rá,
- mennyi az elérhető maximum, mert enélkül egyetlen pontszám sem értelmezhető,
- van-e nyelvi vagy alkalmassági feltétel.
Ha ez az öt megvan, a gyermek esélye számolhatóvá válik. Pontosan ezt csinálja az alábbi kalkulátor is a Radnóti három képzésére.