A felvételire készülés akkor lesz igazán nehéz, ha nincs mögötte terv. Ilyenkor a tanulás ötletszerű: ma egy feladatsor, holnap egy videó, jövő héten semmi. Sok idő elmegy, az érzés mégis az marad, hogy nem halad a dolog.
Jó hír, hogy a felvételi nem rejtély és nem szerencse kérdése. A felkészülés is felbontható néhány jól körülhatárolt szakaszra, amik egymásra épülnek. Az alábbi négy lépés pontosan ezt adja: egy sorrendet, amit követve mindig tudjátok, most éppen min dolgoztok és miért.
Fontos: az alábbi időzítés a szokásos rendhez igazodik. A pontos, az adott tanévre érvényes felvételi dátumokat minden évben az Oktatási Hivatal teszi közzé, és mindig azok az irányadóak. A saját ütemtervet ezekhez érdemes hozzáigazítani.
Mennyi idő ez összesen? A négy lépés teljes, kényelmes tempóban körülbelül fél évet tesz ki, ezért illik hozzá legjobban a hetedik osztályos vagy a nyolcadik év eleji kezdés. Ha szeptembernél később indultok, a menetrend nem borul, csak összenyomódik: a második lépés témakörei közül a biztosan tudottakat át lehet ugrani, és a harmadik lépés vegyes gyakorlása a negyedikkel párhuzamosan is futhat. A sorrend akkor is ugyanez marad.
1. lépés: mérjétek fel a jelenlegi tudást (1 hét)
A felkészülés nem a tanulással kezdődik, hanem egy helyzetjelentéssel. Enélkül ugyanis csak tippelni lehet, mire kell a legtöbb energiát fordítani.
Ehhez egyetlen dolog kell: egy teljes felvételi feladatsor matematikából és magyarból, időre megírva. Nem gyakorlásképpen, hanem azért, hogy kiderüljön a valós kiindulási pont.
A lényeg viszont nem a pontszám, hanem ami utána következik. A megírt feladatsorból készüljön egy hibalista, ami minden elrontott feladatnál két kérdésre válaszol:
- Mi volt a hiba oka? Anyaghiány, figyelmetlenség, időhiány vagy szövegértés.
- Milyen típusfeladat volt?
Ez a két oszlop teszi használhatóvá az egészet. Az anyaghiány ugyanis tanulással orvosolható, a figyelmetlenség rutinnal és ellenőrzéssel, az időhiány időbeosztással, a szövegértési probléma pedig megint másfajta gyakorlással. Ha ezt nem választjátok szét, könnyen a rossz dolgot fogjátok fejleszteni.
Teendők: egy teljes matek és egy teljes magyar feladatsor megírása időre, majd a hibalista elkészítése hibaok és feladattípus szerint.
2. lépés: építsetek alapokat és gyakoroljátok be (10-14 hét)
Ez a felkészülés leghosszabb és legfontosabb szakasza. Itt kell mindkét tantárgyból egyesével végigmenni a témaköröket, nem átugorva azokat sem, amik elsőre könnyűnek tűnnek.
Minden témánál ugyanaz a séma működik:
- rövid elmélet, körülbelül 10-15 perc,
- 6-10 alapfeladat a téma begyakorlására,
- 4-6 felvételi típusfeladat ugyanabból a témából,
- a hibák kijavítása, nem csak megnézése,
- végül egy mondatos válasz arra, hogy “mit tanultam belőle?”
Ez a séma azért erős, mert az elmélettől a felvételi szintű feladatig visz el egyetlen ülésben. Az alapfeladatok rögzítik a témát, a típusfeladatok pedig megmutatják, hogyan kérdezik ugyanazt a felvételin.
A záró kérdést, hogy mit tanultam belőle, érdemes komolyan venni, még ha elsőre feleslegesnek is tűnik. Ez az a pont, ahol a megoldott feladat tudássá válik, és nem csak egy kipipált sor marad a füzetben.
Teendők: témakörönként végighaladni mindkét tantárgyból, minden témát a fenti séma szerint lezárni, és a javítást soha nem kihagyni.
3. lépés: vegyes gyakorlás és rutinépítés (4-6 hét)
Amikor a témakörök nagyjából megvannak, változik a feladat. Innentől nem az a kérdés, hogy meg tudtok-e oldani egy adott típusú feladatot, hanem hogy felismeritek-e, mikor kell azt elővenni. A felvételin ugyanis a feladatok nincsenek témák szerint csoportosítva.
Ezért ebben a szakaszban hetente 1-2 vegyes feladatsor jön, ahol a feladatok keverve szerepelnek. Ez sokkal jobban hasonlít az éles helyzetre, mint a témánkénti gyakorlás.
Két dolgot érdemes tudatosan gyakorolni:
Időkezelés. Meg kell tanulni, mikor kell továbblépni egy feladatról, és mikor érdemes visszatérni ahhoz, ami elsőre nem ment. A felvételin az elakadás önmagában nem baj, csak az, ha sok perc megy el rá.
“Biztos pont” stratégia. Először a könnyebb, gyorsan pontot hozó feladatokat érdemes megoldani, és csak utána nekimenni a nehezebbeknek. Így nem marad megoldatlanul olyan feladat, ami valójában ment volna.
Teendők: hetente 1-2 vegyes feladatsor megoldása, tudatos időbeosztással és a könnyebb feladatok előrevételével.
4. lépés: próbavizsgák (az írásbelit megelőző 4-6 hét)
Az utolsó szakaszban a cél már nem az új tudás, hanem a rutin és a nyugalom. Ilyenkor hetente egy teljes matek és egy teljes magyar feladatsor jön, mindkettő időre, éles körülmények között.
A próbavizsga viszont csak a fele a munkának. Utána kötelező végiggondolni egy javítási kört, három kérdés mentén:
- Mi ment el időhiány miatt?
- Hol csúszott el a figyelem?
- Melyik típushiba ismétlődik?
A harmadik a legértékesebb. Az ismétlődő típushibák ugyanis célzottan javíthatók, és általában néhány ilyen hiba viszi el a pontok jelentős részét. Ha ezeket kiszűritek, a pontszám úgy is emelkedik, hogy közben nem tanultok új anyagot.
Teendők: heti egy teljes matek és egy teljes magyar próbavizsga időre, utána a javítási kör a három kérdés alapján.
Összefoglalva
A négy lépés együtt egy logikus ívet ad ki. Először kiderül, hol tartotok, utána felépül a tudás, majd rutinná válik, végül élesben is működni kezd. Aki ezt a sorrendet tartja, annak nem kell decemberben pánikolni amiatt, hogy mit hagyott ki.
A leggyakoribb hiba, hogy valaki egyből a negyedik lépéssel kezd, és feladatsorokat ír egymás után, alapozás nélkül. Ilyenkor a pontszám nem mozdul, a kudarcélmény viszont gyűlik. A felmérés, az alapozás és a vegyes gyakorlás nélkül a próbavizsga csak méri a tudást, de nem építi.
Ha viszont ezt a négy szakaszt egymás után végigviszitek, a felkészülés kiszámítható munkává válik. Nem kevesebb munkává, de olyanná, aminek látszik a haladása.